Autista a gyermekem?

Az autizmus százezer gyerekből négyet, azok közül is általában fiúkat érint.

Itthon egyre több gyerekről állapítják meg, hogy autista. A többségnél sajnos túl későn, így a gyermekek elesnek a korai fejlesztés előnyeitől.

Másfél éves korban már lehet rá gyanakodni.

Az autizmus befolyásolja a gyermek szociális kapcsolatteremtő képességét, kommunikációját, játékát, képzeletét, gondolkodását és viselkedését.

„Itthon kétéves kor előtt jellemzően nem adunk autizmus diagnózist. A gyanú persze már korábban is felmerülhet, egy 2009-es hazai felmérés szerint a szülők átlagosan 18 hónapos kor körül kezdenek először aggódni, ám jellemzően ilyenkor a gyerekorvos, védőnő még azt tanácsolja, hogy várjanak. Az elmúlt években egyébként a kutatások világszerte abba az irányba tolódtak, hogy minél korábbi korban felismerhetők legyenek az autizmus specifikus tünetei. Jelenleg már hat hónapos csecsemőkkel is folynak kutatások: például figyelik, hogy a gyermek hogyan követi a szülő tekintetét, hogyan tart szemkontaktust, illetve hogy a másik arcán mit figyel meg. Ezekbe a vizsgálatokba gyakran olyan csecsemőket vonnak be, akiknek idősebb testvérük autista, és mivel a rendellenességnek genetikai okai is vannak, náluk nagyobb a rendellenesség kialakulásának kockázata” – dr. Simó Judit gyermekpszichiáter, a Nemzetközi Cseperedő Alapítvány szakembere.

Egy autizmus-szakember egy másfél éves gyereknél két dologra fordít kitüntetett figyelmet: egyrészt az úgynevezett közös figyelmi viselkedésekre, másrészt arra, hogy hogyan játszik.

„Figyeljük például, hogy hogyan kommunikál a gyermek a tekintetével, az arckifejezésével vagy hang adásával; hogy felhívja-e a figyelmet a számára érdekes dolgokra, odairányítja-e a felnőtt tekintetét; hogy hogyan reagál, ha beszélnek hozzá, visszagagyog-e, visszakiált-e. A játszás során pedig figyeljük, hogy mivel és hogyan játszik. Mennyire ismétlődőek a játékai? Az egész játékkal játszik-e, olyan módon, amire a játék való, vagy a figyelme csak egy adott részletre irányul, például az autónak csak a kerekei foglalkoztatják? Mennyire használja a fantáziáját játék során, illetve mennyire jellemző rá, hogy egy adott játék során beleképzeli magát új szerepekbe.” –  dr. Simó Judit

Nézzük meg, hogyan játszik a játszótéren, például érdekli-e a többi gyerek. Egy kétéves gyermek általában még nem játszik együtt a többi gyerekkel, de érdeklik ktársai. Egy autisztikus gyerek viszont sokszor úgy viselkedik, mintha a többi gyerek ott sem lenne. Van, hogy éppen ellenkezőleg viselkedik. Szokatlanul nagy érdeklődést mutat a gyerektársai felé.

Árulkodó lehet a fejlődés során fellépő feltűnő visszaesés, stagnálás is. Például, ha a gyermek már elkezdett beszélni, de ez egyszer csak abbamarad.

Súlyos esetben az autizmussal élő gyermeket jobban érdeklik a tárgyak, mint a személyek. A gyerek zárkózottnak, visszahúzódónak, közönyösnek tűnik. Az egyik leggyakoribb korai tünet a közös figyelem és az érdeklődés hiánya. Például ha a szülő mutatni szeretne valamit gyermekének, akkor a gyermek nem követi a mutatás irányát. A csemeténk nem vesz örömmel részt a szociális játékokban. (pl. kukucs játék)

2-3 éves korára a közös tevékenységbe, játékba nehéz bevonni, inkább a magányosan játszik, énekel. Érzelmeit ritkán, és szokatlan módon fejezi ki. (örömében kezével repked)

A szemkontaktus teljes, vagy részleges hiánya. Sokszor beszéde nem személyre irányul, inkább magában motyog. Szintén, súlyos állapotban nem érti a beszédet, úgy tűnik, mintha nem hallaná, amit kérünk, vagy mondunk neki.

Igaz, hogy az autizmus kialakulásának pontos okait máig nem tudták megállapítani, de 6 pontban összeírták, hogy mik lehetnek a genetikai tényezők.

Íme:

– Terhesség alatti antidepresszáns-szedés, különösen az első három hónapban.

– Tápanyaghiány a terhesség korai szakaszában, különösen a folsavhiány.

– Az anya előrehaladott életkora, de idősebb apák esetében is nagyobb az autizmus kockázata.

– Anyai fertőzések a terhesség alatt.

– Vegyszereknek, fémeknek való kitettség a várandósság alatt.

– Komplikációk a szülésnél vagy röviddel utána.

Autizmus megfigyelt típusai:

Asperger-szindróma

Asperger-szindróma esetén a páciens kiválóan képes szavakkal kommunikálni például írásban, de a kommunikáció kísérőjelenségeinek (arckifejezés, testbeszéd, hanghordozás) értelmezése nehezen megy neki, a szemkontaktust nehezen viseli stb. az Asperger-szindrómára – az autizmussal ellentétben – jellemző a normális ütemű nyelvi fejlődés, valamint az átlagos vagy annál magasabb intelligenciaszint.

A jó képességű Asperger-szindrómás gyerekek gyakran egy témában mélyülnek el hosszasan. Gyakran szélsőségesen ragaszkodnak a megszokott dolgokhoz, a kialakult rutinokhoz. Ha valami megváltozik, akkor hisztivel reagálnak (pl. megszokott útvonal megváltozása). A kezek, a test ismétlődő mozgása is gyakori. (pl. izgatott állapotban repkedő kézmozgás, előre-hátra hintázás, szokatlan testtartás, lábujjhegyen közlekedés)

Kanner-szindróma

A Kanner-szindróma, avagy kisgyermekkori autizmus egy diagnosztikai kategória. Neurobiológiai, pervazív fejlődési zavar, az autizmus klasszikus erős formája. A rendellenességhez az alábbi tünetek társulnak: a gyermekeknél már 3 éves kor előtt megfigyelhető, hogy társaikhoz képest visszamaradnak a kommunikációban, a szociális viselkedésben és a rugalmas gondolkodásban. Az érintett gyermekek fele nem tanul meg beszélni. Kanner hangsúlyozta, hogy normál, vagy kiemelkedő intelligenciával bírhatnak, az autisták háromnegyede értelmi fogyatékos is. A diagnózist ma már nem használják, csak az autisztikus zavar illetve Asperger-szindróma szerepel.

Mikre figyeljünk?

– a tekintet használata;

 – szemkontaktussal kísért, meleg, örömteli arckifejezések;

 – az érdeklődés vagy öröm megosztása;

 – névre adott válasz;

 – a szemkontaktus, arckifejezés, gesztusok és hangadás koordinációja;

 – megmutatás;

 – prozódia;

 – a test, karok, kezek vagy ujjak repetitív mozgásai vagy tartása;

 – tárgyakkal végzett ismétlődő mozdulatok.

Minél előbb észrevesszük az árulkodó jeleket, annál hamarabb elkezdhetjük a korai fejlesztést a gyermekünknél. A szülők -a legtöbb esetben-, nem hajlandóak felismerni, ha a gyermekük “más”. Ez teljesen normális reakció, de a Manó érdekében, csak időhúzás, aminek következményében Ő húzhatja a rövidebbet. Amennyiben gyermekünk viselkedésében tapasztalunk bármi “furcsát”, keressük fel a gyermekorvost, és konzultáljunk vele. Ez nem szégyen, és, ha semmi elváltozást nem észlel az orvos, vagy az adott szakember, akkor megnyugodhatunk.

Korai fejlesztés autizmussal élő gyermekek számára

Autista szalag